Akali-szóda Balatonakali

A fröccs a magyar gasztronómia szerves részévé vált,
melynek nélkülözhetetlen alkotó eleme a szódavíz.

Ha valaki ma fröccsöt inna, a legtöbb helyen vagy ásványvízzel, vagy az üdítőautomatából nyert szódával kapja, holott mindkét megoldás az íz rovására megy. Az előbbi esetben az ásványianyag-tartalom, az utóbbinál az alacsonyabb széndioxid-koncentráció okolható a kellemetlenségért.

Legenda a fröccs eredetéről
1842. október 5-én Fáy András a fóti pincéjébe hívta szüretre Vörösmartyt és néhány barátját. A barátok között ott volt Jedlik Ányos is, aki nemcsak az elektromosság nagy tudósa volt, hanem a szódavíz magyar feltalálója is. Ahhoz, hogy a bor erősségét kellemesen enyhíteni lehessen, nemcsak a szódavíz előállítását kellett felfedeznie, hanem természetesen fel kellett találni egy olyan üveget is, amelyből a szódavizet ki lehessen fröccsenteni. Jedlik magával vitte a világ legelső szódásüvegét, majd a házigazda és a vendégek elképedésére elkészítette a Fáy-birtokon a legelső fröccsöt. Ő azonban, németesen, spriccernek nevezte. Vörösmartynak ez a szó nem tetszett és helyette találta ki a fröccs szót, a Fóti dal című költeményében említi meg a szódával higított bort: „fölfelé megy a borban a gyöngy”.

Fröccstörténelem

"Dédszüleink a nyári hőségek idején még vermelt jéggel hűtött "spiccert" ittak. A gránicon inneni somogyi "kisváros" jeles szülötte Babay József Később is mindig spiccert emleget novelláiban, regényiben. A millennium után, a századforduló óta kezdődött divatja a "fröccs"-nek írásban és vendéglátóhelyi kínálatban egyaránt. (Ady Endre szívesen használta mind a két kifejezést)

A köznyelv is és az irodalmi művek is hamar megkedvelték a fröccs-fröccsözni szót. Krúdy Gyula, Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Hunyadi Sándor sok művében gyakori. Fokozatosan szokta meg a szót (és az italt) a nagyközönség.

A németből átvett spiccer, (spitzer) illetve a fröccs szódavízzel hígított bor. Vannak azonban másfajta fröccsök is.

A máig népszerű Gundel vendéglő most is látható épülete teljes szépségében több, mint 100 éve készült el, de már a múlt század 70-es éveitől volt a helyén híres vendéglő! A belvárosból még omnibusz is járt ki odáig! (Wampeticsnek hívták). Divat volt betérni oda. Az irodalmi, politikai és művészvilágból jeles asztaltársaságok tartották benne rendszeres találkozóikat. Az egyik törzsasztalnál Rippl-Rónai József, Móricz Zsigmond, és a híres konferanszié Nagy Endre és barátaik társaságában született meg Ujházy Ede máig nevezetes és kínált levese, mely eredetileg kakashúsból készült. Ugyanennél az asztalnál itták először az úgynevezett Ujházy-fröccsöt. A híres színész szódavíz helyett a népszerű vendéglő kitűnő kovászos uborkájának levével hígította a bort. Tisztelői, utánzói gyorsan elterjesztették főváros szerte. Divatja az I. világháború végéig nyomon követhető. Szakemberek véleménye szerint jóval nagyobb mennyiségű bort lehet így meginni negatív következmények nélkül, mint a szódavízzel kevertből.

A század elején a szegedi művészi társaságok hozták divatba és máig is fogyasztják a vörösbort pezsgővel, más néven a Kas- vagy Tisza-fröccsöt. Előbbi a szegedi vendéglátós családnevét őrzi, akinek a "Tisza" Szállójában lett népszerű (de más vendéglátóhelyen a "Hungáriában" született ) és ahonnan elterjedt a nevezetes ital. Tersánszky írja a "Nagy árnyakról bizalmasan" című könyvében, hogy Debrecenben Tóth Árpáddal a "Bonhonier" éjszakai szórakozóhelyen "pezsgős fröccsöt" ittak!

Egy másikfajta fröccsöt ugyancsak a századfordulón kínáltak először. Mindmáig ismert, de sokféle neve van. Bálóné Ráday utcai vendéglőjében hétfőnként találkozott az úgynevezett "Kagál asztaltársaság". A Borsszem Jankó vicclap szerkesztői és barátai vacsoráztak akkor. Egyikük a savanyú alföldi borból készült fröccsöt jó evőkanálnyi málnaszörppel "javította föl".

A vendéglátás megszámlálhatatlan, sok tréfás nevű fröccsöt kínál azóta is. Például a "fordított", mely másként hosszúlépés, 2 deciliter szóda és 1 deciliter bor keveréke.. A "fütty" volt a kisfröccs, vagy "rövidlépés" (1 dl bor és 1 dl szóda) - mert egy füttyre ihatta meg a szomjazó. József Attila "két decis fröccs"-öt emleget. Ez valószínűleg a kis fröccsre vonatkozó megállapítása. A nagyfröccs (2 dl bor, 1 dl szódavíz) tréfás neve "hajtás" vagy "húzás" - egy hajtásra (húzásra) lehetett a gallér mögé küldeni. (Móra Ferenc) A "mafla" fél liter bor és ugyanennyi szódavíz keveréke. A "házmester" 3 dl borból és 2 dl szódavízből áll. Fordítottja "viceházmester". A "háziúr" 4 dl bor és 1 dl szódavíz,, amit néhány helyen nagy "nagy házmesternek" hívtak, A "lakófröccs" vagy "kis házmester" pedig 4 dl szódavízhez 1 dl bor. Érdekesség a "Krúdy-fröccs" a nagy író kedvence. Aránya szokatlan: 9 dl borhoz 1 dl szódavizet kell önteni. (Az író szerint ilyen arányban a víz megnevetteti a bort. ) "Csattos" volt a kristályvizes üvegnyi 1 liter bor és 1/2 liter szódavíz keveréke, "lámpás" pedig a másfél liter borba öntött fél liter szódavíz. (Aki ilyet ivott, lámpással kereshette a józanságát - írta róla egy elbeszélésében Bakony József)

Napjainkban is születnek érdekes nevű, és hasonlóan érdekes összetételű fröccsök. Például a "góré-fröccs" kispohár (1 vagy 2 dl) borhoz csak annyi szóda amennyi még a pohárban elfér. A "sóher-fröccs" 9 dl szódához 1 dl bor kell adni "ízesítőnek"-nek.

A "kisvadász" 1 dl vörösbor és 1 dl kóla, a "nagyvadász" pedig 2 dl vörösbor és 1 dl kóla keveréke. A "matrózfröccs"-nek semmi köze nincs a borhoz. Ha valaki ilyet kér, akkor egy korsó sör mellé féldeci rumot szervíroz a pincér, ha ismeri a kifejezést A "postásfröccs"-höz sem kell bor. Az dupla fekete rummal.. És van még egy, Krúdy által is emlegetett, és Ruffy Péter írásaiból elhíresedett a "színészfröccs". Ahogyan ők írták igen szegény ital. Mindössze 2 dl szódavíz és az is langyosan.